Kérdések és válaszok a számlakiállításról 2017-ben – 2. rész

0 76

1. Milyen időpontig kell a számlát kiállítani?

A számlát fő szabály szerint az ügylet – Áfa tv. szerinti – teljesítéséig (előleg esetén annak kézhezvételéig, jóváírásáig illetve megszerzéséig), de legfeljebb az attól számított ésszerű időn belül ki kell bocsátani.

Hogyan kell értelmezni az ésszerű idő fogalmát?

– Hirdetés –

1. Az ügylet Áfa tv. szerinti teljesítési időpontjáig megvalósuló, készpénzzel vagy készpénz- helyettesítő fizetési eszközzel történő ellenérték megtérítés esetén a számlát haladéktalanul ki kell bocsátani, feltéve, hogy

– a termékértékesítés nem Közösségen belüli adómentes termékértékesítés,
– a szolgáltatásnyújtás nem felel meg a 6. pontban foglaltaknak,
– az ügylet nem kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés útján teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás.

2. Az olyan előlegről – amelynek összege nem a 6. pontban foglaltak szerinti szolgáltatásnyújtás ellenértékébe számítható be és – amelynek a megfizetése készpénzzel, vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történik, a számlát haladéktalanul ki kell bocsátani.

3. Az olyan termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetében, amelynek az ellenértékét az 1. pontban foglaltaktól eltérően – azaz vagy nem készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy a teljesítést követően – térítik meg, és a számla áthárított adót tartalmaz (illetve áthárított adót kellene tartalmaznia), a számlát a teljesítéstől számított 15 napon belül (vagyis legkésőbb a 15. napon) ki kell bocsátani.

4. Az olyan előlegről, amelyet nem készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel térítenek meg, és a számla áthárított adót tartalmaz (illetve áthárított adót kellene tartalmaznia), a számlát az előleg megszerzésétől számított 15 napon belül ki kell bocsátani.

5. A Közösségen belüli adómentes termékértékesítésről a számlát legkésőbb a teljesítés hónapját követő hónap 15. napjáig kell kibocsátani.

6. Az olyan szolgáltatásról, amely az Áfa tv. 37. § (1) bekezdése alapján másik tagállamban teljesül, és amely után az adófizetési kötelezettség a szolgáltatás igénybevevőjét terheli, a számlát legkésőbb a teljesítés hónapját követő hónap 15. napjáig kell kibocsátani.

2. Hogyan lehet a számlaadási kötelezettséget meghatalmazott által teljesíteni?

A gyakorlatban előfordulhat, hogy a számlát nem az adózó maga állítja ki, hanem egy másik vállalkozás, például:

– aki a könyvelést végzi, vállalja, hogy kiállítja az adózó számláit is,
– aki a termékek postázását végzi, vállalja, hogy ő készíti, nyomtatja a számlákat és azokat együtt postázza a termékekkel,
– olyan ügynökről van szó, aki átveszi a termékeket és értékesíti azokat a vevőknek, az eladó vállalkozás nevében és javára, ő maga pedig jutalékot számláz az eladó felé.

Számos más eset is lehetséges természetesen, viszont fontos, hogy az adózók tisztában legyenek azzal a néhány szabállyal, amit ilyenkor kötelező betartani. Nézzük meg, melyek ezek!

Ki lehet meghatalmazott?

A számlaadási kötelezettségnek tehát a kötelezett (vagyis a termékértékesítő, szolgáltatásnyújtó adóalany) saját maga, illetve – megbízása alapján és képviseletében – az általa választott meghatalmazott is eleget tehet. A számla kibocsátásában meghatalmazottként akár a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője, akár harmadik személy eljárhat.

Hány meghatalmazott lehet?

Az ügylethez fűződő számlaadási kötelezettségnek – feltéve, hogy annak nem a kötelezett saját maga tesz eleget – kizárólag egy meghatalmazott tehet eleget, még abban az esetben is, ha a kötelezett egyébként több személy részére is adott meghatalmazást.

Mit szükséges írásba foglalni?

A meghatalmazott útján történő számlakibocsátáshoz a kötelezettnek és meghatalmazottjának előzetesen és írásban meg kell állapodnia egymással – különösen – a számlakibocsátás elfogadásának feltételeiről és módjáról. A meghatalmazás szólhat egy ügylethez fűződő számlaadási kötelezettség teljesítésére, vagy szólhat akár a számlaadási kötelezettség általános érvényű teljesítésére. A meghatalmazást írásba kell foglalni.

A meghatalmazás az Áfa tv-ben, az annak felhatalmazása alapján kiadott 23/2014. (VI. 30.) NGM rendeletben és a Ptk-ban meghatározott tartalmon kívül a felek által fontosnak ítélt bármely kérdésre kiterjedhet.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy vagy a meghatalmazásban kell rögzíteni a számlakibocsátás elfogadásának összes feltételét és módját, a számla eljuttatásának és tárolásának feltételeit, vagy pedig célszerű egy erre vonatkozó szerződést kötniük a feleknek, aminek a melléklete maga a meghatalmazás.

Milyen speciális előírások vannak a számlával kapcsolatban?

A meghatalmazottnak a számlát a termékértékesítő, szolgáltatásnyújtó (vagyis a kötelezett/meghatalmazó) nevében kell kibocsátania. Amennyiben meghatalmazottként a termék vevője, szolgáltatás igénybevevője bocsátja ki a számlát, akkor a számlán az „önszámlázás” kifejezést is szerepeltetnie kell.

Kié a felelősség?

A számlakibocsátáshoz fűződő, jogszabályban meghatározott kötelezettségek teljesítéséért a kötelezettel együtt a meghatalmazott egyetemlegesen felelős (még abban az esetben is, ha a felek a megállapodásukban másként rendelkeztek).

Mi történjen a kiállított számlákkal?

A számlakibocsátásra kötelezett meghatalmazottjaként eljáró személy, illetve szervezet által papír alapon kibocsátott számla esetében a meghatalmazott a számla másolatát haladéktalanul eljuttatja a számlakibocsátásra kötelezettnek, elektronikus számla esetében pedig elektronikus formában bocsátja haladéktalanul a számlakibocsátásra kötelezett rendelkezésére.

A feleknek rendelkezniük kell arról is, hogy a számla vevőjéhez hogyan jut el a számla.

Miről kell még megállapodniuk a feleknek?

A számlázó programmal előállított számla esetében a számlakibocsátásra kötelezettnek és meghatalmazottjának előzetesen, írásban meg kell állapodniuk a számla előállítása során alkalmazott sorszámtartományról, amelyet a számlakibocsátásra kötelezett is köteles nyilvántartásában rögzíteni.

Fontos, hogy a papír alapú számla esetében a számlatömbről is készítsenek a felek átadás-átvételi jegyzőkönyvet. Cikksorozatunkat folytatjuk. (Adó.hu)

Akár ez is tetszhet A szerző további művei

Itt tudsz válaszolni

E-mail címed nem kerül nyilvánosságra.

Free WordPress Themes